Információs lap
valamely gyártó EWF/IIW ISO 3834 szerinti KIR, azaz: környezetközpontú irányítási rendszerének minõsítésérõl és tanúsításáról

C) EWF Környezetközpontú irányítási rendszer – Részlet az EWF 636-07 dokumen-tumból /H/KIR/

1. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) feladatköre
   A Gyártói Környezetközpontú irányítási rendszer szervezetének kézbentartása céljából az EN ISO14001 megköveteli a Gyártótól, nevezzen ki egy személyt „különleges vezetési képviselõ”-nek, aki közvetlenül a felsõ vezetésnek felelõs. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében ez a személy lehet a gyakorlattal rendelkezõés megfelelõ szakképzési tanfolyamon az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer terén képesítést szerzett Hegesztési Felelõs is (lásd az EN ISO 14731 vagy azzal egyenértéku szabványt). Lehet azonban a szervezeten belül egy másik személyt is megbízni ezzel a feladattal, feltéve, hogy igazolni tudja: rendelkezik a megkívánt ismeretekkel és hozzáértéssel, továbbá támaszkodhat a Gyártó hegesztési felelõsé(ei)nek a szakértelmére.
   A felsõ vezetés felé az EWF Környezetközpontú irányítási rendszerért felelõsnek kinevezett személyt a továbbiakban Környezetvédelmi Hegesztési Felelõsnek (KHF) nevezzük. A jelen „Információs lap”-ban az 1. sz. táblázat tartalmazza a KHF részére ajánlott szakképzési tanfolyam tantervét.
   A szervezeten belüli minden más személy, akinek az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében feladatai vannak, az KHF-nek tartozik felelõsséggel. Mindegyikük a környezetvédelmi rendszer számukra kiadott részének alkalmazásáról fog gondoskodni.

2. A Környezetvédelmi Hegesztési Felelõs (KHF) feladatköre

A hegesztéses gyártással kapcsolatos összes tevékenység közül az KHF minimális feladatköre:

• a felsõ vezetés segítése a környezetvédelmi politika kialakításában;
• e környezetvédelmi politika dokumentálása és terjesztése a szervezeten belül;
• a felsõ vezetés segítése a környezetvédelemi feladatok meghatározásában;
• a szempontok, hatások és a vonatkozó jogi elõírások meghatározása;
• környezetvédelmi célok és elõirányzatok meghatározása;
• a Gyártó segítése a környezetvédelmi tervek kiadásában;
• a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos környezetvédelmi feladatokkal megbízott személyzet felkészítése, oktatása és szakképzése;
• a belsõés külsõ környezeti jelzések fontosságának értékelése;
• a környezetvédelmi vészhelyzetek koordinálása;
• a környezetvédelmi nem-megfelelõségek kezelése;
• környezetvédelmi auditálások lebonyolítása az EWF H/KIR helyes alkalmazásának biztosítása érdekében;
• az EWF H/KIR rendszeres felülvizsgálatának biztosítása, a folyamatos javulás meg-valósítása érdekében.
  

3. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (EWF H/KIR) kulcselemei

Az EWF H/KIR következõ bekezdésekben ismertetett része csak a hegesztéses gyártási tevékenységekre vonatkozik; ezt igazítani és finomítani kell azoknak a hegesztési szempontoknak a természete és terjedelme szerint, melyek kedvezõtlenül befolyásolhatják a külsõ, a gyártó telepe közeli területeket.

 

3.1 Hegesztési eljárások és rokon tevékenységek
Legelõször is az EWF H/KIR megköveteli a bármiféle esetleges jövõbeni hatások megelõzését szolgáló korrekciós intézkedések tervének meghatározását és/vagy a jelenleg ténylegesen fennálló kedvezõtlen hatás korrekcióját. E cél elérése érdekében a Gyártó köteles elvégezni egy sor környezetvédelmi vizsgálatot, melyek kiinduló pontja egy elõzetes elemzés, ez képezi az alapját a szervezet környezetvédelmi politikájának.
A hegesztéses gyártás egy olyan komplex folyamat, mely nem korlátozható csupán a hegesztési fázisra; azt megelõzõen, közben és az után olyan egyéb tevékenységeket is végeznek, melyek hatást gyakorolhatnak a környezetre.
E szempontból a hegesztéses gyártás úgy tekinthetõ, mint amely az alábbi fõ fázisokból tevõdik össze:

• anyagkezelés és elõkészítés;
• a hegesztési folyamat;
• munkahelyi és laboratóriumi vizsgálatok;
• utókezelések.

 

3.2 Elõzetes környezetvédelmi elemzés
Ennek az elemzésnek a fõ célja annak meghatározása, vajon a fent említett gyártási fázisok tevékenységeivel összefüggõ hatások meghaladják-e az elõírt határértékeket, ezáltal kedvezõtlenül befolyásolva a környezõ területeket. (Ehhez nyújt segítséget az EN 14717 ellenõrzõ lista.)
Az ide csatolt 2. sz. táblázat a hegesztéses gyártással foglalkozó elemzésnek erre a részére mutat be egy példát.
A benyújtott elemzés egy meglehetõsen komplett minõségi információt tartalmaz az érintett folyamatokról, ugyanakkor a Gyártóra hagyja a hatások mennyiségi felmérésének feladatát, így meghatározható a vonatkozó környezeti hatások esetleges kedvezõtlen volta.

A 2. sz. táblázat közvetlenül kapcsolódik a 3. sz. táblázathoz, amely minõségi szempontból részletesebb információkat szolgáltat a különbözõ hegesztési eljárásokról, összekapcsolva az egyes hegesztõeljárás típusokat a felhasznált anyagokkal.
Minden egyes kapcsolaton belül (melyet egy színes négyzet képvisel) bemutatja az érintett eljárásból fakadó összes lehetséges szempontot. A szín a bemutatott szemponttól várható hatás potenciális szintjét fejezi ki.
A hatás szintje és a megfelelõ intézkedés közötti kapcsolat fogalmát részletesen mutatja be a 3. sz. táblázat alsó táblázata.
A vörössel jelzett esetek olyan hatás-szintet képviselnek, mely esetleg erõsen meghaladja az elõírt határértékeket, így csak az ilyen „erõs hatású” esetre kell meghatározni a környezetvédelmi intézkedéseknek együttesét (azaz a környezetvédelmi elemzést); kialakítani az abból következõ helyesbítõ intézkedéseket és elérni az alkalmazott korrekció fennmaradását a felügyelet révén. A többi megjelölt hatás-szint (közepes, közepesen gyenge, gyenge), melyeket megfelelõen a sárga, a világoszöld és a zöld szín képvisel, úgy tekintendõk, mint amelyek az elõírt határértékeken belül esnek. A sárga hatás-szint úgy tekintendõ, hogy az annyira közel esik az elõírt határértékhez, ami már Részletes Környezetvédelmi analízist (RKA) igényel, azért, hogy szükség esetén bármikor készek legyünk az elemzés eredményeit (a korrekciós intézkedéseket) megvalósítani. A zöld hatás-szintet úgy tekintjük, mint amely elég messze van az elõírt határértékektõl, így a vonatkozó szempontok csak egy „könnyû” felügyeletet igényelnek.

 

3.3 Különleges környezetvédelmi tervek (célok és eloirányzatok)
Azok a hatások, melyek szintjei kívül esnek a Gyártó vagy a jogszabályok követelményein, nyilvántartásba és értékelésre kerülnek.
A hegesztéses gyártás által elõidézett kedvezõtlen hatások meghatározására végzett minõségi és mennyiségi környezetvédelmi elemzés utáni további intézkedések az EN ISO 14001-ben megjelölt módon történnek.
A folyamatban alkalmazandó vonatkozó korrekciós intézkedéseket részletesen meg kell határozni (például meg kell jelölni az anyagokat, a berendezéseket, a személyzetet, az idõzítést, a költségbecslést stb.), azokat meg kell tervezni, és át kell tekinteni a végleges alkalmazási döntés meghozatala céljából.
Ez a döntés megváltozathatja és javíthatja a Gyártó hegesztési környezetvédelmi politikáját oly módon, hogy további célokat és elõirányzatokat fogad el a különleges szennyezõdések megszüntetésére.
A 4. sz. táblázat egy ûrlapformát mutat be, mely felhasználható minden egyes szempont szerinti elemzés komplett történetének a rögzítésére, beleértve a javasolt intézkedést is. Ezt az ûrlapot általában összekapcsolják a Környezeti Elemzési Jelentéssel (KIR jelentés), melyet minden folyamat-változtatásnál kiadnak az esetleges szennyezés meghatározása céljából.
A hegesztés és a rokon eljárások területén készített bármilyen kitöltött ûrlapot, javaslatot vagy tervezést jóvá kell hagyatni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelõssel.

 

4. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) oktató személyzete
A hegesztéses gyártási tevékenységben érintett teljes személyzetet fel kell készíteni a kialakított hegesztési környezetvédelmi rendszerrel kapcsolatban, az esetleges szennyezés megelõzése érdekében. E célból a Környezetvédelmi Hegesztési Felelõsnek meg kell határoznia egy különleges képzési programot és alkalmazni azt. A rendszer változtatásai (folyamatok, eljárásmódok, a kulcsszemélyzet változása stb.) esetében megfelelõen módosítani kell a szakképzési témaköröket is.

 

5. Az EWF H/KIR szerinti nem-megfeleloségek kezelése, korrekciós és megelõzõ intézkedések.
Az EWF H/KIR szerinti nem megfelelõségeket, valamint a helyesbítõés megelõzõ intézkedéseket az EN ISO 9001-ben leírtak szerint kell kezelni. A javasolt döntések vagy intézkedések érvénybe léptetése elõtt ki kell kérni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelõs hivatalos jóváhagyását.

6. Belsõ auditálások
A bevezetett EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) auditja a Környezetvédelmi Hegesztési Felelõs feladatkörébe tartozik és az auditálást úgy kell tervezni, hogy az felölelje az összes olyan területet, ahol az EWF H/KIR-t alkalmazzák. Az auditálások elvégzésére azért van szükség, hogy megelõzzék a gyártó figyelmetlenségébõl eredõ esetleges környezeti szennyezést.

Tanfolyamok a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnél!

Hegesztési felelõsök és H/KIR feladattal is megbízott szakemberek részére tanfolyamokat biztosít az Egyesülés. A tanfolyamokon a résztvevõk megismerik az EN ISO 3834 és a H/KIR szabályokat.

Az EWF 636-07 2.1. táblázata
Szakképzési tanfolyam a Környezetvédelmi hegesztési felelõsök részére

	Tantárgy	Idõ
1.	Bevezetés - Tájékoztatás az EN ISO 14001 legfontosabb fejezeteirõl; - Az EN 3834 (vagy azzal egyenértékû irányítási rendszer a hegesztéses gyártáshoz) és - Az EN ISO 14001 és az EN ISO 3834 kapcsolódása	4 óra
2.	Az EN ISO 14001 alkalmazása a cégnél - A Gyártó hegesztési környezetvédelmi politikája; - Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszere (EWF KIR), mint a Gyártó hegesztett termékeinek környezetvédelmi kerete; - A cégnél folytatott tevékenység, utalva a hegesztéses gyártásra és a rokon folyamatokra; - Az EWF H/KIR a cégnél történõ bevezetése után várt környezetjavulás	4 óra
3.	Környezetvédelmi elõzetes elemzés. - A környezetvédelmi elõzetes elemzés szerepe a hegesztéses gyártásban és a rokon folyamatokban; - Példa a környezetvédelmi elõzetes elemzésre; - A hegesztéses gyártás a környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedések; - Az EWF H/KIR legfontosabb eljárásmódjai és utasításai.	4 óra
4.	Az EWF KIR eljárásmódjai és utasításai, példák bemutatása. - A nemmegfelelõségek és vészhelyzetek kezelése; - Mikor, miért és hogyan okozhat egy nemmegfelelõség vészhelyzetet.	2 óra
5.	Az EWF H/KIR által érintett személyzet - A Hegesztési Felelõs szerepe az EWF H/KIR-ben; - Környezetvédelmi auditálás: az EN ISO 14010, az EN ISO 14011 és az EN ISO 14012 szabványok értelmezése az EWF KIR a cégnél történt bevezetésének felülvizsgálata alkalmával; - A személyzet az EWF H/KIR terén történõ oktatásának fontossága.	2 óra
	Összesen:	16 óra

Megjegyzés: A képzés fenti tartalma egy „tudás alapkövetelmény” a Hegesztési Felelõs részére ahhoz, hogy mérlegeljék „Környezetvédelmi Hegesztési Felelõs”-sé történõátminõsítését.

 

Az EWF 636-07 2.2. táblázata
A hegesztett termékek gyártásával kapcsolatos tevékenységek környezeti szempontjai és hatásai

TEVÉKENYSÉG	SZEMPONTOK	HATÁSOK
ANYAGKEZELÉS ÉS –ELÕKÉSZÍTÉS
Különbözo termé- kek raktározása és kezelése	Olaj, laboratóriumi vegyszerek, oldósze-rek, hulladékok stb. kiömlése	- Talajszennyezés különbözõ szerves és szervetlen anyagokkal
Hõkezelések	Égéstermékek emissziója     Hûtõfolyadékok elszökése	A légkör szennyezése gáz égéstermékekkel és szemcsés anyagokkal   Talajszennyezés folyékony és szemcsés anyagokkal
Homokfúvárs	Homok kiszóródása Zajkibocsátás	Talajszennyezés Akusztikus szennyezés
Lángvágás	Sugárzó energia (fény, hõ) kibocsátása   Vágási salak képzõdése   Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása	Környezetszennyezés   Talajszennyezés   A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Plazmavágás	Sugárzó energia (fény, hõ) kibocsátása   Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása	Környezetszennyezés   A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Víz alatti vágás	Sugárzó energia (fény, hõ) kibocsátása   A vágó folyadék elszökése	Környezetszennyezés   talajszennyezés
Élelõkészítés	Hûtõvíz és forgácsoló olaj kiömlése   Zajkibocsátás   Fáradt olajok és fémhulladékok (fényfor-gács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése	Talajszennyezés olajjal   Zajszennyezés olajjal   Akusztikus szennyezés Talajszennyezés olajjal és fémmel
Formázás, préselés	Zajkibocsátás	Akusztikus szennyezés
KÖTÉSI ELJÁRÁSOK
HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK
Hegesztés (részletes elemzést lásd a 3.sz. táblázatban)	Sugárzó energia (fény, hõ) kibocsátása   Salak és hegesztési anyag maradványok képzõdése   Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) tartalmazó füstök kibocsátása	Környezetszennyezés   Talajszennyezés fémekkel és fémvegyületekkel   A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
EGYÉB KÖTÉSI ELJÁRÁSOK
Lágyforrasztás	Anyagok kibocsátása: - hidrogén-bromid - ólom-oxid - hidrogén-klorid - formaldehid - hidrazin - szervetlen ónvegyületek - szerves ónvegyületek - mosófolyadékok	A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal       Talajszennyezés
Keményforrasztás	Anyagok kibocsátása: - bór-oxid - bór-trifluorid - kadmium-oxid - fluoridok - réz-oxid - foszfor-pentoxid - ezüst-oxid - cink-oxid	A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Lángszórás	A felhasznált por összetételétõl függõ fém-oxidok kibocsátása   NOx kibocsátása	A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Ívszórás	A felhasznált por összetételétõl függõ fém-oxidok kibocsátása	A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
Plazmaszórás	A felhasznált por összetételétõl függõ fém-oxidok kibocsátása   Mint fent, plusz anyagkibocsátás: - nikkel-oxid - ózon	A légkör szennyezése fémekkel, gõzökkel, gázokkal és szemcsés anyagokkal
VIZSGÁLATOK
Kémiai és fizikai vizsgálatok	Gázok és gõzök kibocsátása   Elemzési maradékok keletkezése	A légkör szennyezése   Talajszennyezés
Radiográfiai vizsgálat	Sugárzó energia kibocsátása   Film elõhívó-, rögzítõ- és mosófolyadékok keletkezése	Röntgen és gamma sugárzás kibocsátása   Talajszennyezés savakat, sókat stb. tartalmazó folyadékokkal
Mágnesezhetõ pros vizsgálat	Folyadékok és porok keletkezése	Talajszennyezés savakat, sókat stb. tartalmazó folyadékokkal
Folyadékbehatolásos vizsgálat	Folyadékok és szemcsés anyagok elszökése	Talajszennyezés szerves és szervetlen folyadékokkal és szemcsés anyagokkal (színezékekkel stb.)
Hidraulikus vizsgálat	Folyadékok elszökése	Talajszennyezés olajokkal, oxidokkal stb.
UTÓKEZELÉSEK
Maratás	Savas és lúgos folyadékok és gõzök kibocsátása	Talaj- és légszennyezés
Oxigén-éghetõ gázkeverékes eljárásos hõkezelések	Égéstermékek (gázok, füstök, porok) kibocsátása   Hûtõfolyadékok elszökése	A légkör szennyezése gáznemû égés-termékekkel és szemcsés anyagokkal   Talajszennyezés olajokkal és szemcsés anyagokkal
Fémmegmunkálás	Hûtõvíz és gépolaj kiömlése   Zajkibocsátás   Fáradt olajok és fémhulladékok (fémfor-gács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése	Talajszennyezés olajokkal   Akusztikus szennyezés   Talajszennyezés olajokkal és fémmel
Festés	Oldószerek elszökése színezékekkel vagy anélkül	Talaj- és légszennyezés

Megjegyzés – Esetleges egyéb hatások, amennyiben jelentõsek, szintén figyelembe vehetõk (pl. villamos energiaigény csökkentése, balesetek, tûzesetek, tartályok meghibásodása által okozott szennyezés stb.).

 

Az EWF 636-07 2.3. táblázata
Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál

		HEGESZTETT ANYAG
		Gyengén ötvözött acél	Erõsen ötvözött acél	Alumínium ötvözet	Nikkel ötvözet
HEGESZTÉSI ELJÁRÁS	Fémíves eljárások
	Kézi ívhegesztés bázikus bevonatú elektródával	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, F, NOx, CO, B-III* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	Nem alkalmazható	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok
	Kézi ívhegesztés nem bázikus bevonatú elektródával	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	Nem alkalmazható	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok
	Ívhegesztés védõgázt igénylõ és önvédõ porbeles elektródával	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III* - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III*, Cr (VI), Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok	Nem alkalmazható	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - Sugárzó energia - Salakok és hegesztési anyagmaradványok
	MIG/MAG	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III* - Sugárzó energia - CO2 (MAG)	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III*, Cr (VI), Ni - CO2 (MAG) - Sugárzó energia	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, CO, B-III* - CO2 (MAG) - Sugárzó energia	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx, Co, Ni - CO2 (MAG) - Sugárzó energia
	TIG	- ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél) - Sugárzó energia	- Cr (VI), Ni-oxidok, - ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél ) - Sugárzó energia	Nem alkalmazható	- Ni-oxidok - Sugárzó energia
	Víz alatti ívhegesztés	- Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok	- Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok	Nem alkalmazható	- Sugárzó energia - Hegesztési anyagmaradványok
	Egyéb heg. eljárások
	Plazma hegesztés	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III* - Sugárzó energia	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III*, Cr (VI), Ni-oxidok - Sugárzó energia	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III* - Sugárzó energia	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, Co, B-III*, Ni-oxidok - Sugárzó energia
	Láng- hegesztés	- Részecskéket (fém-oxidokat) tartalmazó füstök, NOx	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható	Nem alkalmazható
	Ellenállás- hegesztés	- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO	- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO	- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO	- Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO

 

Jelmagyarázat az EWF 636-07 sz. dokumentum 2.3. táblázatából átvett „Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál” c. táblázathoz

Hatás	Intézkedés
ERÕS HATÁS	Részletes környezetvédelmi elemzés + Korrekciós intézkedés + Felügyeleti ellenõrzés
KÖZEPES HATÁS	Részletes környezetvédelmi elemzés + Felügyeleti ellenõrzés
KÖZEPESEN GYENGE HATÁS	Felügyeleti ellenõrzés (Részletes környezetvédelmi elemzés, ha tóriumos elektródokkal hegesztenek)
GYENGE HATÁS	Felügyeleti ellenõrzés

Az EWF 636-07 2.4. táblázata
A környezeti hatás azonosítási ûrlapja

A szervezet LOGÓ-ja	A KÖRNYEZETI HATÁS AZONOSÍTÁSI ÛRLAPJA	. . . . . . . . . . . . . sz. ûrlap . . . . . kiadás. Kelt: . . . . .
A FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONT
TÍPUS	Az emisszió leírása. Az emisszió forrása és rendeltetési helye. Egyéb információ.
HELYSZÍN	A terület, ahol a környezeti hatás jelentkezik.
FELELOSSÉG	A hatást elõidézõ tevékenységért felelõs részleg azonosítása.
JELENLEGI ELJÁRÁSREND	Az üzem azon részének vezetésére és fenntartására rendes körülmények között használt eljárásoknak az ismertetése, ahol a hatás jelentkezik.
JÁRULÉKOS KÖRNYEZETI HATÁS
A HATÁS MINÕSÉGE ÉS MENNYISÉGE	Az emissziók jellemzése: utalás a toxikológiai formákra stb.
FÕBB KOCKÁZATOK	Az okozott szennyezéssel összefüggõ kockázatok ismertetése.
SZABÁLYOZÁS	A fennálló törvények és jogszabályok felsorolása.
ENGEDÉLYEK	A helyi, regionális vagy állami hatóságok által kiadott engedélyek felsorolása.
A HATÁS KORLÁTOZÁSA	A jelenlegi alkalmazott gyakorlati módszerek a hatás korlátozására, megszüntetésére vagy kiküszöbölésére, az emisszió korlátozására, a vészhelyzetek kezelésére; hivatkozás a dokumentált eljárásrendre.
MEGJEGYZÉSEK, INFORMÁCIÓK	A belsõ vagy külsõ kommunikáció ismertetése.
A HATÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Ebben a szakaszban kell a környezetre gyakorolt hatást „jelentosnek” vagy „nem jelentosnek” értékelni az alábbi értékelési kritériumok közül egynek vagy többnek a figyelembe vételével: - Magának a hatásnak az értékelése (pl. a terjedelme, súlyossága, állandósága, elofordulási eshetosége, elore látható idotartama, helyszíne, esetleges forrása stb.); - A kockázatok értékelése; - A szabályozás és az engedélyezések értékelése; - A hatás korlátozására jelenleg alkalmazott gyakorlat értékelése; - Az érdekelt felekhez beérkezett észrevételek, panaszok, információk értékelése; - A termékgyártójától (a szolgáltatást nyújtótól) kapott információ értékelése; - A közvetlen szemrevételezés során végzett mérések, elemzés és a kapott adatok értékelése.
A VÁRT JAVULÁS
Ebben a szakaszban kerül ismertetésre a várt javulás, az alábbiak szerint: 1. A hatás korlátozása; 2. A kockázatok korlátozása; 3. Oktatás és szakképzés; 4. A jelenlegi gyakorlat hatékonyságának javulása; 5. Az információs csatornák javulása; 6. Egyéb (részletezendõ).

 

VISSZA

További in